Szkaliczki Istvánné 1936. április 13-án született Gerendáson Kvasz György és Kvasz Mária evangélikus szülők három gyermekes családjába második csemetéjeként. Szülei hitüket gyakorló hívő evangélikusok voltak. Édesapja a gyülekezet felügyelőjeként, Istentől igazán hosszú élettel megajándékozva 9 éves koráig szép példát adott családjának a hit megéléséről. Gyermekkorában még tanyáról jártak be az istentiszteleti alkalmakra, így az egész család és az ő mindennapi életét is meghatározták az Isten Igéjéből vasárnaponként kapott lelki táplálékok. Ő maga is benne élt a hitben. Amikor az első hittan könyvét megkapta, első dolga volt, hogy Jézus Krisztus életét végig olvassa, végig sírja. Ez volt az első könyv is, amit elolvasott. Jézus megváltói munkája olyan, lelkét igazán mélyen érintő hatással volt rá, hogy az azóta is meghatározza egész életét. Férjével Szkaliczki Istvánnal 1956. november 25-én kötöttek házasságot, akivel attól kezdve mindketten az evangélikus hitet gyakorolják. A Mindenható Isten két fiú gyermekkel áldotta meg házasságukat: Istvánnal és Tiborral. Fiaik mellé azok feleségeiben Ágnesben és Kornéliában „lányokat” is kaptak. Majd unokákkal is gyarapodhatott családjuk. Szkaliczki Istvánné testvérünk több mint 20 esztendőn keresztül hűségesen, precízen és önzetlenül, teljes odaadással látta el a gerendási gyülekezetben a pénztárosi teendőket. Lakásukban mindig és mindenkire volt ideje, amikor valaki intézni, fizetni, harangoztatni érkezett hozzájuk. Gyermekei látták szüleik hitét, amit azok eléjük éltek, így azok életén is igazán meglátszik a krisztusi lelkület. Kisebbik fiúk Tibor, amikor mások korosztályából még csak játszottak, ő már Albert Schweitzer életét olvasta, aki példaképévé is vált. Nyomdokain járva ő maga is többször önkéntes munkát végzett, tudományos doktori fokozata mellet a hajléktalanok között is. Édesanyja mély megélt hite az ő életében is visszacseng. Solymár János, Keveházi László, Nagybocskai Vilmos, Hulej Alfréd, Szeverényi János, Halasi László, Baranka György, Baranka Mária, Füzesi Judit és Füzesi Kornél, majd Liptákné Gajdács Mária lelkészek segítőjeként élte és éli életét, amit családja, egyháza és hazája iránti féltő szeretet jellemez. Egyházunk számára adományozott hűségérme szerény egyéniségén Krisztus nagyságát mutatja.